A Szent Rita Egyházközséget Mindszenty József hercegprímás 1946. április. 1-én alapította meg. A közösség megszervezésével dr. Galambos Jánost bízták meg. Az istentiszteletek helyszínének megválasztását a Kun utcai Magdolna kórházban működő kápolnához kapcsolódó nagyszámú hívő közösség indokolta. Az Egyházközség megalakulása után egy évig a kórház mellett működő kalocsai iskolanővérek óvodája adott otthont az istentiszteleteknek. Az óvoda szomszédos telkén a Központi javítóműhely gumijavítója, egy ócskavas telep és egy szikvízüzem működött. Mivel a háború után a tulajdonosok nem jelentkeztek a Fővárosra szállt a tulajdonjog. A gumijavító műhelyből alakították ki a kápolnát, ehhez a meglévő elavult, romos építmények befedésével alakították ki a Fájdalmas Szűz kápolnát és sekrestyét. A Szent Rita kápolna szentelése 1947. október 19-én történt. Az épületet Mindszenty József hercegprímás áldotta meg.
     A „Szent Rita” körül egyre nagyobb ifjúsági közösség szerveződött, valamint megalakult a Karitász, az asszonyok számára az Oltár-, a férfiak számára a Credo egyesület. Színjátszó kört alakítottak, és megalakult a lelkészség képviselőtestülete. Az egyre növekvő helyigények kielégítésére a telek hátsó részére kultúrházat építettek a Szent Rita kápolnához csatolva. Az elnyújtott tér végébe színpad került, ehhez kapcsolódva egy kis öltözőépület és a terem bejáratánál pénztárfülke. Később ennek bővítésével alakult ki a Jézus Szíve kápolna. Az 1948-ban megkezdődött államosítások során a kultúrhelyiségeket elvették, így ekkor a Szent Rita kápolna felé a falat áttörték, a színpad helyére oltárt helyeztek el. Így született meg a Mária kápolna. Ekkor alakult ki a mai, négy kápolnából álló belső térrendszer.
     Ekkor került a templom előterébe a Sugár Gyula faszobrász alkotása a művészien faragott Szent Rita szobor, mely Ritát két fiával ábrázolja.
     A hívek egyre nagyobb számban kezdték Szent Rita, mint a lehetetlennek látszó ügyek védőszentjének pártfogását keresve a kápolnát látogatni. A vezető lelkész bevezette a csütörtöki Rita napot, melynek szentmiséit a jelenlevő hívek szándékéra ajánlják fel.
     1953-ban készültek - a hívek adományából - a színes ablakok, melyek közül három Szent Rita életéből ábrázol egy-egy jelenetet.
     1955. novemberében a lelkészség új keresztutat kapott. 1957-ben épült a tanácsterem. 1963-ban Gergely József lelkészsége alatt kezdődött meg a Szent Rita kápolna építészeti átalakítása, melyet Darvas László okl. mérnök tervezett. A kápolna belső terét tágították, klasszikus kolostorboltozatot tervezve a négyzetes alakú térbe.
     1967-ben a gazdasági és hivatali szárnyat építették át.
     A lelkészség vezetését 1978-tól Réthy László vette át. 1979. februárjában a vatikáni zsinat rendelete alapján szembemiséző oltárt alakított ki, a szentély megemelésével és ambo felállításával. A kápolna újraszentelésére 1979. március 31-én került sor.
     A lelkészséget, mely az évek alatt Budapest egyik leglátogatottabb búcsújáró helye lett, dr. Paskai László bíboros 1992-ben plébánia, a kápolnát templomi rangra emelte.